Sziasztok!
Először is mindenkinek aki megjegyzésbe, chatbe, e-mailbe írt nagyon-nagyon köszönöm, hogy megtetette. Higgyétek el, nagyon sokat jelent a számomra, hogy ennyien együtt éreztek velem.
Elég húzós napok vannak mögöttem és még nem is vagyunk túl a nehezén, mert a nagypapám bár javult, de még mindig életveszélyes állapotban van. A doki folyton bíztat bennünket, de közel a 80-hoz nem egyszerű dolog átvészelni két szívműtétet. De szerencsére a küzdeni akarás és a humora megmaradt, úgyhogy reménykedünk.
Sajnos új fejezettel most nem tudok szolgálni, egy felet már összehoztam, mert kellett valami, ami pillanatnyilag kikapcsolt, de nem vagyok vele megelégedve, úgyhogy lehet a Lomtárban végzi és kezdem elölről. Amint tudok jelentkezem, és mégegyszer köszönöm, hogy bíztattok.
Dicta
Szia az a lényeg a nagyapádnál hogy jó a kedve hidd el jó hogy nem hagyja el magát élni akar nem pánikol azt meghagyja nektek ,nekem már három szív műtétem volt és még lesz de én még nagyapádhoz képest fiatal vagyok 5x már meg van meg ugye minden betegség más . puszi Böbe
VálaszTörlésszia !
VálaszTörlésörülök a papád jobban van, és ne aggódj mi várunk a fejre és tudjuk hogy megéri :)
pihenj és relaxszálj, akár thai chi-z is :)
pusszancs
Szia Dicta!
VálaszTörlésÖrülök hogy a papád jobban van, és jobbulást neki:)
Másodszor pedig,ne haragudj amiiért így elhanyagoltam a kommentelést. Pedig mindig olvastam meg pipáltam is, és nagyon tetszett aaz összes fejezet, bár néha az olasz szöveget nem értettem, de megoldottam. Annyira jól csavarod a szálakat, hogy néha azon kapom magam, hogy a történet szálán gondolkodom, hogy valyon mi fog ebből kisülni,és nem a feladatomra figyelek. De valahogy mindig sikerül meglepned:D
Maggiet továbbra is kinyírnám, de olyan aranyosak Annáék h még halasztom a gyilkososdit egy picit :D
Most majd igyekszem rendszeresen kommentelnii :D
Jobbulást a papádnak:D A fejezet bőségesen ráér:)
Puszi:
Kris